A szakkollégium története

Bemutatkozás

 

Az Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium - becenevén ARTSZ - 2004 óta fogja össze a társadalomtudományok iránt érdeklődő, a társadalmi kérdések iránt érzékeny hallgatókat. Célja egy olyan inspiratív, tudományos párbeszédre és eszmecserére alkalmas állandó fórum megteremtése, melynek segítségével a tagok felkészült, művelt, tájékozott, idegen nyelveket beszélő, széles látókörű társadalomtudományi szakemberekké válhatnak.
Az ARTSZ legfőbb alapelveit képezi az autonómia, a demokratizmus, a gyakorlatiasság és az interdiszciplinaritás. Mit is jelent mindez? Azt, hogy az Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium független, autonóm intézmény, melyet a Szakkollégium tagjai irányítanak az önkormányzatiság és a demokratizmus elvei alapján. A Szakkollégiumunk kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a különböző társadalomtudományi diszciplínák rendszeres együttműködése megvalósuljon, s hogy a tagok olyan készségeket szerezhessenek, melyek segítségével a tudásukat hatékonyan kamatoztathatják a gyakorlatban. Ebből fakad, hogy tagjaink folyamatosan részt vesznek kutatásokban, és eredményeiket évente be is mutatják a szakmai konferenciánk keretében.

 

Rövid történet

 

Amikor az ELTE Társadalomtudományi Kar létrejött, néhányan úgy érezték, hogy többet várnak az egyetemtől, mint amit az nyújtani tudott. Lelkes hallgatók egy csoportja valami személyesebbet, intenzívebbet és gyakorlatiasabbat szeretett volna. Így fogant meg a szakkollégium ötlete, és kezdtek hozzá a szervezet felépítéséhez 2003 tavaszán. Az ELTE Egyetemi Tanácsa 2004-ben hagyta jóvá a szakkollégium szervezeti kereteit. Ez tehát egy fiatal, alulról szerveződő és teljességgel tagjainak munkájára épülő szakkollégium. Hallgatók építették fel és működtetik ma is.

 

Szakmai munka

 

Szakkollégiumunk szakmaiságának legfőbb pillére az egyetemi tantervtől független kurzusok szervezése. A szakkolis órákon általában öt-tíz szakkolis vesz részt, így kurzusainkat oldott, interaktív légkör jellemzi. Megkülönböztetünk alapozó illetve műhelykurzusokat. Az alapozók témái kötöttebbek, mert azt a célt szolgálják, hogy a sokféle szakról érkező tagjaink kialakítsanak egy közös szakmai nyelvet. Mivel szakkollégiumunkban fontosnak tartjuk a kutatásokban való részvételt, nagy hangsúlyt fektetünk a kutatásmódszertani, a készségfejlesztő, valamint a megismerés tudományos módjait vizsgáló elméleti alapozókra. A műhelykurzusok - témájukat tekintve - ötetlenek; ezeket a tagok saját érdeklődésük szerint szervezik. Kutatóműhelyeink a szakkollégiumon belüli alulról szerveződő kutatásokat, illetve a külső kutatásokban való részvétel előkészítését szolgálják. A 2011-es évben három folyamatban lévő kutatás köszönheti születését szakkollégistáknak. Ilyen belső, a tagok által szervezett kutatás többek között a Faluszociológia kutatóműhely, mely az előző évben spontán módon szerveződő olvasókör aktivitásának eredménye. Közösségkutatásunkat egy olyan Baranya megyei faluban végeztük, ahol az elmúlt évtizedben egy kastélyhotel létesülésével alapvető fordulat történt a közösség életében. Kutatásunk során elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy ez a fajta innováció milyen változást gyakorolt a közösség életében. A második a „Hová születik a második gyerek?” munkacímet viselő, kvalitatív módszereket alkalmazó kutatás, mely arra a kérdésre keresi a választ, hogy a második gyermek vállalása, illetve nem vállalása mögött milyen okok és megfontolások rejlenek, miként befolyásolja a gyermekvállalást a férfi-női valamint az első gyerek születése után kialakult szülői szerepek. A harmadik alulról szerveződő kutatásunk az Open Source (nyílt forráskód) közösségeket vizsgálja. Kívülről érkező kutatásokban, projektekben való részvételre a közelmúltban többször is lehetőségünk nyílt. Az MTA Szociológiai Kutatatóintézete visszatérő szakmai partnerszervezetünk. A 20. század hangjai kutatóműhely, melyben szakkollégiumunk tagjai is részt vettek, a Második világháborúban munkaszolgálatot teljesítőkkel készült narratív interjúkat dolgozza fel, majd ezeket az élettörténeteket mutatja be középiskolások számára. A szintén az MTA Szociológiai Kutatóintézethez kapcsolódó „Kint és bent háromszor” című közösségkutatás több szakaszában is részt vettek szakkollégisták. Először Mocsán, majd Tiszakerecsenyen végeztek terepmunkát, végül segítettek az adatok feldolgozásában és elemzésében. Az ELTE Társadalomtudományi Karán zajló, Bíró Judit és Csepeli György által 2009-ben megkezdett Oresztész-projekt pedig egy, a közelmúltban Magyarországon elkövetett szülőgyilkosság történetét dolgozza fel különböző szempontokból, melynek alapjául Michel Foucault hasonló témájú munkája szolgál.

Tanáraink, műhelyvezetőink többsége az ELTE Társadalomtudományi Karán illetve a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetében és más egyetemeken (elsősorban a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karán, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Filozófia és Tudománytörténet Tanszékén) tanítanak, kutatnak. Visszatérő tanáraink a teljesség igénye nélkül Fehér Márta, filozófus, tudománytörténész; Sik Endre, szociológus; Papp Richárd, kultúrantropológus; Kovács Éva, szociológus; Kopper Ákos, politológus és Bíró Judit, történész - szociológus. Alapozó kurzusainkat gyakran tartják doktori tanulmányukat folytató szenior szakkollégisták is. Féléves műhelymunkáinkat és kutatásaink alapján készült tanulmányainkat éves tanulmánykötetünkben tagjaink a Kötetlenben publikálják, melyek példányai megtalálhatóak az nagyobb egyetemi könyvtárakban illetve honlapunkon. Éves szakmai konferenciánkat hagyományosan májusban rendezzük meg, amelyen a szakkollégiumban folyó szakmai munkákat közvetítjük a nyilvánosság számára. Konferenciáink és tanulmánykötetünk kiadása mellett rendszeresen szervezünk előadássorozatokat, vitaesteket, ahol kutatásainkat mutatjuk be, illetve felkért előadóink tartanak előadásokat. Ilyen előadássorozat volt a 2011 tavaszán, az ELTE Társadalomtudományi Karának két nem régiben elhunyt professzora: Angelusz Róbert és Némedi Dénes emlékére megszervezett előadássorozat, amelyen a szakkollégium phd hallgatói és a társadalomtudományi kar fiatal oktatói mutatták be a két társadalomtudós munkásságát.

 

Szervezet

 

Az Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium autonóm közösség, a saját életét érintő döntéseit maga hozza meg, önmagát kormányozza, a bázisdemokrácia elveinek megfelelően. A saját szervezeti és működési szabályzatát maga hozza létre. A szakkollégiumnak van elnöke és igazgatója. Az elnök az aktív tagok egyike, az igazgató pedig egy „külső” személy, akit a szakkollégium választ az ELTE tanárai közül.
A teljes aktív tagság minden tagjából álló parlament, a Kerekasztal tárgyal meg és fogad el minden a szakkollégiumot érintő kérdést. Számos egyéb feladata mellett a Kerekasztal választja meg az operatív teendőket ellátó bizottságokat (Gazdasági, Szakmai, Társadalmi nyilvánossági, Kollégiumi és Programszervező bizottságok), melyek 2-4 főből állnak, és a hétköznapok apróbb vagy épp erőt próbáló teendőit végzik. A bizottságok élén a biztosok állnak, akik az elnökkel együtt (akit szintén a Kerekasztal választ meg) alkotják a Kiválasztmányt. Ez a testület szakkollégiumunk olyan ügyeit vitatja meg, melyek az egyes bizottságokat érintik, de túlmutatnak egy-egy bizottság hatáskörén.
A bizottságok, a Kiválasztmány, az elnök és mindenki, aki részt vesz a kollégium ügyeinek intézésében, mindig a kollégium teljes nyilvánossága előtt folytatják tevékenységeiket, a belső levelezőlista felhasználásával, teret engedve ez által minden vélemény és kritika megfogalmazásának.

 

Közösség

 

A Szakkollégium nemcsak szakmai, hanem baráti közösséget is jelent tagjainak. A tagok képzelőerejüktől és idejüktől függően különféle programokat szerveznek maguknak. Ilyenek a közös filmnézések, sportnapok, kirándulások és különböző kultúrákat idéző gasztroestek. A közösséget összekovácsoló programok között kiemelkedő jelentőséggel bír a téli és nyári tábor, melyen minden szakkollégista részt vesz. A közösség építésének kiemelt színtere az egyetem Nándorfejérvári úti kollégiuma. Az épület negyedik emeletén huszonhét férőhelyet és egy kis könyvtárat tudhat magáénak a szakkoli.

 

Programjaink

 

A Szakkollégium Éjszakája már évek óta a legfontosabb események közé tartozik a Lágymányosi Campus és az ARTSZ életében egyaránt. A SZÉ egy egész estés kulturális-szakmai rendezvény koncertekkel, kerekasztal-beszélgetésekkel, kiállításokkal, interaktív programokkal. A szervezés néhány hónapja kemény munkával telik, melyből minden tag kiveszi a részét, ugyanakkor a közös munka felejthetetlen élményekkel gazdagítja a közösséget és – az elmúlt évek tapasztalatai alapján – a rendezvényre ellátogató vendégeket is.
Rendszeres rendezvényünk a Spájz, ami az ELTE TáTK északi épületében, a könyvtár előtt kéthetente megrendezésre kerülő beszélgetős est, filmvetítésekkel és meghívott vendégekkel. Rendezvénysorozatunk általános célja, hogy az aktuális közéleti kérdéseket új nézőpontból világítsuk meg, de egy-egy alkalommal szakmai műhelyeink is be tudnak mutatkozni.

 

Felvételi

 

Az Angelusz Róbert Társadalomdumányi Szakkollégium minden tavaszi félévben felvételt hirdet. Az ezzel kapcsolatos legfőbb információk itt érhetőek el.

 

A felvettek a közösség életébe már nyáron bekapcsolódhatnak, s így ősszel már könnyebben megy a közös munka is.

 

Elérhetőségeink:

 

/ a Szakkollégium címe és levelezési címe: 1117 Budapest, Nándorfejérvári út 13.
/ a Szakkollégium irodájának címe: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/a, -1.49 terem
/ a Szakkollégium e-mail címe: szakkollegium@angelusz.elte.hu

 

Szervezeti és Működési Szabályzat

©2012 ARTSZ / SZAKKOLLEGIUM@ANGELUSZ.ELTE.HU / 1117 BUDAPEST, NÁNDORFEJÉRVÁRI ÚT 13. / ARTKELE DIZÁJN | HAJNALI2 DEV