Közönség és kultúrafogyasztás a művészetek völgyében

Évszám: 
2007

A Művészetek Völgye 2007-ben 19. alkalommal került megrendezésre. A 10 napos fesztivál minden évben hat falu közreműködésével valósul meg rendkívül változatos programot kínálva: a barlangtúrától, a kiállításokon és táncházon át a „latin miséig”, a szabadtéri színházi előadásokig. A más fesztiválok fő programpontjait képező koncertek a Művészetek Völgyének időben és térben elhatárolható, kisebb, kevésbé hangsúlyos részét képezik.

Az ELTE Társadalomtudományi Szakkollégium 2006. évi kvalitatív előkutatásában egyéni és csoportos strukturált interjúkat készített a látogatók „völgy-létének” feltérképezésére; kérdéseink érintették többek között a materiális fogyasztást, a programválasztási szempontokat és attitűdöket, a fesztiválnak és a saját maguknak tulajdonított értékeket. Az előkutatás célja a 2007-ben megvalósult kvantitatív, kérdőíves kutatás előkészítése, a Művészetek Völgyére jellemző kutatási szempontok, dimenziók kidolgozása volt. Az előkutatás során elsősorban Antalóczy Tímea és Füstös László fesztiválról szóló munkáira támaszkodtunk (Antalóczy; Füstös, 2002).

„Ez a festői szépségű, szelíd dombok határolta völgy vonzó fekvésével és sokszínűségével méltán csalogatja magához a magyar és külföldi vendégeket, hiszen a térség természeti, építészeti és kulturális öröksége, a vendégszeretet, a tiszta levegő, a csend felejthetetlen élményt és örömöt nyújt az ide látogatóknak.”

„A tíz napos rendezvénysorozat, a Művészetek Völgye, a különlegesség, a kreativitás és a minőség jegyében fogadja látogatóit. […] A fesztivál alapítása óta mintaadó, értékőrző és értékteremtő törekvéseivel meghatározó szerepet játszik.”

A fenti két idézet szemlélteti, milyen kép él a látogatókban illetve a társadalomban a „kapolcsi fesztiválról”: a természeti környezet és a vidéki életmód szépségei, a kulturált szórakozás és művelődés minden korosztály számára.

Tanulmányunk második fejezetében röviden összefoglaljuk a 2006. évi kvalitatív előkutatás legfontosabb eredményeit, melyek a kutatás értelmezési keretét képezték. A harmadik fejezetben hipotéziseinket, majd a kutatás során képzett három legfontosabb dimenziót ismertetjük. A kutatás módszertanának s a völgylátogatók legfontosabb demográfiai jellemzőinek ismertetése után, a völgylakók otthoni kultúrafogyasztásával, a Művészetek Völgyében fogyasztott kultúra szerkezetével, s a kétféle kultúrafogyasztás összehasonlításával foglalkozunk. Végül a Völgyben élő narratívák elemzését tesszük teljessé, majd rövid áttekintést adunk az elemzés konklúzióiról.

 

A kutatásból készült TDK elolvasható a csatolmányban.

©2012 ARTSZ / SZAKKOLLEGIUM@ANGELUSZ.ELTE.HU / 1117 BUDAPEST, NÁNDORFEJÉRVÁRI ÚT 13. / ARTKELE DIZÁJN | HAJNALI2 DEV