A Tilos Rádió Tagsága

Évszám: 
2005

2005-ben a Tilos Alapítványtól kaptunk megrendelést arra, hogy mérjük fel, milyen humán erőforrás kapacitással rendelkezik a rádió, egy tervezett fejlesztési folyamathoz. A kutatás kérdőíves volt, mellette interjúztunk a vezetőkkel/tekintélyes régi tilososokkal. A kutatásnak volt egy egyszerűbb hálózatelemzéses része is, néhány kérdés alapján.

 

A kutatás zárótanulmánya elolvasható a csatolmányban!

 

Cikk a Kistáska c. szakmai lapból:

 

Közösségi-e a rádió

2005 őszén az ELTE Társadalomtudományi Szakkollégium humán erőforrás felmérést végzett az egyik közösségi rádiónál. A kutatás arra vonatkozott, milyen erőforrások állnak rendelkezésre néhány stratégiai fejlesztés megvalósításához. Az egyéni erőforrás felmérés mellett (azaz az egyéni képzettség, tudás, időráfordítási képesség) vizsgáltuk azt is, vajon közösségként működik-e az adott rádió és erre alapozva milyen közösségépítési potenciál rejtezik a szervezetben.
A kutatás elsősorban egy teljes körű kérdőíves adatfelvételre épült, amelynek része volt néhány a kapcsolatokra vonatkozó kérdés is. A kérdőív első részét survey, e második, kapcsolathálózati részét pedig a kapcsolatháló-elemzés módszereivel dolgoztuk fel.
A rádió meglehetősen nagy, viszont szinte mindeni önkéntesként vezet műsort. A rádió vezetésének listájában 138-an szerepeltek, őket tekintettük a rádió tagjainak és a lekérdezés is közöttük folyt. A régebbi és újabb munkatársainak elbeszélésében egyöntetűen a közösség hiányára vonatkozó problémák fogalmazódtak meg. A munkatársak nem ismerik egymást, nincsenek közös események, hiányzik a szolidaritás és a közös identitás.
Egyik kérdésünk tehát az volt, hogy a rádió formális keretei között egy valódi, közösségként is működő szervezet jön-e létre. A közösség és a szervezet ismérveit kombinálva négy dimenzióban érdemes vizsgálatokat végeznünk:
1.A közös, szervezeti értékek
2.Csoport, illetve szervezeti identitás
3.Valamilyen formális és informális hierarchia
4.Mivel nagy csoportról van szó, ezért egymáshoz lazán kapcsolódó, de legalább tömbszerkezetű (ld. Mérei 2003) csoportok hálózata

1.A közös értékek:
Egy szervezet akkor tud hosszú távon, viszonylag zökkenőmentesen működni és tagjait integrálni, ha van legalább néhány világos érték amivel a tagok azonosulni tudnak és megegyeznek benne. E nélkül az elköteleződés roppant nehézzé válik és széthullik a szervezet.
Az értékrend tekintetében elég nagy volt az egyetértés, és úgy tűnt megvan a néhány szükséges konszenzuális érték. A tagok háromnegyede szerint a rádió értékrendjében nagyon fontosak az egyéni szabadság köré épülő értékek (pl. szólásszabadság) és legalább felük gondolta további néhány, elsősorban a szervezeti működéshez köthető értékről, hogy elengedhetetlenül hozzá tartozik a rádióhoz (pl: demokratikus működés, közösségiség).
Egy hasonló, függetlenség-szabadságpárti identitás rajzolódott ki arra a kérdésünkre is, vajon miben különbözik a rádió más hasonló szervezetektől.

2.Az identitás és elkötelezettség
Az elkötelezettséget egy aggregált mutatóval mértük, amely a következő változókat tartalmazta:
•Mennyi ideig dolgozna még a rádiónál?
•Mennyi időt fordít a műsorára való készülésre?
•Mennyi időt fordít jelenleg a rádióra?
•Vállalna-e tisztséget?
•Járna-e olyan rendezvényekre, ahol találkozhatna más tagokkal?
•Fizet-e tagdíjat?
•Részt vesz-e a rádió rendezvényein?
•Követi-e a rádió közéleti szereplését?
•A válaszadó tevékenységeinek fontosság szerinti rangsorolása
Azok, akiknek a válaszai a kilenc változóból legalább ötben a magas kategóriákba estek, (azaz mondjuk, sokat készül a műsorára, fizeti a tagdíjat, sok időt fordít a rádióra stb.) neveztük elkötelezettnek. Akik 3-4 esetben válaszoltak magasabb elkötelezettséget mutató módon, neveztük közepesen, és akik ennél levesebb esetben válaszoltak így kevéssé, vagy egyáltalán nem elkötelezettnek. A három csoport mérete közel hasonló: 30, 34 és 35%
Ez egy ilyen méretű önkéntes szervezetneél egyáltalán nem nevezhető rossz aránynak. Van egy biztos, meglehetősen elkötelezett bázis amire építeni lehet és egy másik potenciálisan a mag utánpótlását jelentő közepesen elkötelezett csoport.

3.Hierarchia
A rádiónak formális hierarchiája természetesen van, hiszen az élén ügyvezető áll, a műsorokat szerkesztőség ellenőrzi. Ezek, ha nem is hatalmat, de legalábbis ellenőrzést gyakorolnak a szervezet munkája felett. Ennél komolyabb, központosabb vezetés kiépítése nem is szerepelt az átalakítás céljai között.
Az igazi kérdés az informális hierarchia léte. Bármilyen demokratikus egy szervezet működése, informális befolyásviszonyok kialakulnak és ki kell, hogy alakuljanak a dinamikus működéshez. Szükség van elismert figurákra és véleményformálókra. Ennek megállapítása érdekében már a hálózatelemzés eszközéhez nyúltunk,hiszen olyan kérdéseket tettünk fel, amelyek egyfajta szociometriai szerepre vonatkoztak. Az előzetes interjúk során az derült ki, hogy a befolyás alapja a rádióért végzett munka. Így két kérdést tettünk fel a befolyás mérésére:
Kik azok, akik szerinted legtöbbet tesznek vagy tettek a rádióért? Nevezz meg maximum 5 rádióst! A sorrend nem számít.
Szerinted kik azok, akiknek a véleménye számít a rádión belül? Nevezz meg maximum 5 rádióst! A sorrend nem számít.
Ezekre a kérdésekre sajnos viszonylag kevesen válaszoltak (a második kérdésben majdnem 40%-os a válaszmegtagadás), mégis megpróbáltunk a válaszok alapján intellektuális, illetve befolyásszerepeket elkülöníteni.
Először is a válaszok eloszlását vettük szemügyre annak egállapítása érdekében, hogy valóban befolyásképző tényezőkről van-e szó. Egy kérdés (illetve az a tulajdonság amelyre rákérdez) akkor befolyásképző, ha tagok legalább fele nem kap szavazatot és a választások is egyenlőtlenül oszlanak el. Azaz lesz néhány olyan ember aki a szavazatok nagy részét birtokolja. Ez azt jelenti, hogy a szervezet ő(ke)t gondolja az adott, szűk erőforrást jelentő tulajdonság birtokosának.
A válaszok meglehetősen szóródnak, de kevesebb, mint a tagok fele kapott szavazatokat mindkét kérdésben. Összesen 50-60 emberre adtak le „szavazatokat a válaszadók.
Ugyanakkor nagyon kevés, 1-2 olyan tag van, aki nagyon sok, 40 fölötti szavazatot zsebelt volna be.
Ez azt jelenti, hogy a két kérdés valóban befolyásképző lehet, hiszen csupán kevés emberről alakult ki a közösségben markánsan az a vélemény, számít a véleménye, vagy sokat tett a rádióért.
Ebből két következtetést vonhatjuk le: egyrészt valamilyen informális hierarchia kialakult a szervezetben, hiszen van egy-két olyan ember, akit sokan gondolnak befolyásos véleményformálónak. Másrészt az, hogy a szavazatot kapott tagok többségére maximum 8 választásérkezett azt vetíti előre, hogy nagyon töredezett a csoport szerkezete, nagyon sok kicsi, néhány fős társaság lehet a rádióban, és nem alakulnak ki véleményképző alcsoportok.

4.Szerkezet
Az utolsó szempont amit vizsgáltuk a szervezet informális szerkezete. Feltételezésünk az volt, hogy csoportok laza hálózatát találjuk majd.
A kapcsolatok mérésére szintén két kérdést tettünk fel:

Kik azok, akikkel a jövőben szívesen dolgoznál együtt a rádiósok tagok közül? Nevezz meg maximum 5 rádióst! A sorrend nem számít!
Kikkel jársz össze rendszeresen – legalább havonta – a rádiósok közül a rádión kívül? Nevezz meg maximum 5 rádióst! A sorrend nem számít.
Az első kérdés inkább a szakmai, a másik pedig az érzelmi jellegű választásokra kérdez rá.
Kapcsolatnak tekintettük, ha két válaszadó között a két kérdést együtt tekintve kölcsönös választás találtunk.
Az eredmények némileg meglepőek voltak, hiszen a lehetséges kölcsönös kapcsolatoknak mindössze 5%-a valósult meg. Ez azt eredményezte, hogy egy kivételével maximum három-négy tagból álló láncokat találtunk. A várt kiscsoportoknak nyoma sem volt. Ezek a láncok egymástól szeparáltan „lebegnek” a szervezeten belül, ami az összeköttetés hiányát jelenti. A szervezet, halmazszerkezetet, a csoportfejlődés kezdeti fázisát mutatja.
Az egész háló sűrűsége roppant alacsony az összes lehetséges kapcsolatnak mindössze 1,8%-a valósul meg. Ennek egyik oka a rengeteg kifelé történő választás. A választások 34%-a érkezett ilyen külső személyekre.
Az érzelmi-szakmai hálóban központi személyek nincsenek, ami ekkora hálózat esetében önmagában nem jelent problémát, hiszen nem várható el, hogy egy ember 10-nél több barátjával járjon el rendszeresen szórakozni. Másrést nincsenek „sztárműsorvezetők és sztár DJ-k” sem a rádióban, akikkel mindenki együtt szeretne dolgozni.

Közösségi-e a Rádió?
Ahogy láttuk, az első három szempont vizsgálata után egyértelműnek tűnik, hogy a vizsgált szervezet közösséget alkot. A kapcsolatokat vizsgálva ez már kétségesnek tűnik.
Szemügyre véve néhány egyéb adatot, mint az életkor, iskolázottság, lakóhely, a hallgatott zene, vagy a látogatott szórakozóhelyek az a benyomás alakul ki bennünk, hogy a rádió mintha egy miliőcsoport részét alkotná. Zömében olyan fiatalokról, vagy fiatal középkorúakról (maximum 39 évesek) van szó,akik még gyermektelenek, hasonló helyekre járnak szórakozni, jazzt és elektronikus zenét hallgatnak.
Emellett mégis az a helyzet, hogy a rádiósok rendelkeznek szervezeti identitással és közös értékekkel, csak éppen szoros szervezeti kapcsolatokkal nem. Emellett a szervezeti értékek és a személyes értékrend nem válik élesen szét. Ezt jelzi, hogy a szervezeti működésre vonatkozó értékeket kevesebben gondolják fontosnak, mint a személyes szabadság értékeit. A rádió tulajdonképpen ráépül erre az értékrendre, s egyfajta reprezentációs és erősebb azonosulási lehetőséget nyújt.
Ily módon a közösségépítésnek ideális terepe lenne a rádió tagsága, hiszen hasonló gondolkodású, hasonló élethelyzetbe lévő emberekről van szó, akik rendelkeznek szervezeti identitással is.

Csatolmányok: 
©2012 ARTSZ / SZAKKOLLEGIUM@ANGELUSZ.ELTE.HU / 1117 BUDAPEST, NÁNDORFEJÉRVÁRI ÚT 13. / ARTKELE DIZÁJN | HAJNALI2 DEV