Kritikai Pszichológia

A kurzus célja, hogy bevezetést nyújtson a kritikai pszichológiába, amely az utóbbi időkben

nagy érdeklődést váltott ki pszichológusok és más társadalomtudományok képviselői körében

(lásd pl. Imágó Budapest, Kettős Mérce, Új Egyenlőség.) A vita fókuszában az a kérdés áll,

hogy a pszichológia által hagyományosan vizsgált egyéni pszichikus folyamatok és

problémák milyen összefüggésben vannak a társadalmi problémákkal – az egyenlőtlenséggel,

a gazdasági és politikai elnyomással, kiszolgáltatottsággal, a hatalmi viszonyokkal. Hogyan

befolyásolják, korlátozzák a pszichológus szerepét és lehetőségeit az aktuális társadalmi

viszonyok, és a pszichológusok mint gyakorló szakemberek és mint oktatók/kutatók milyen

képet alkotnak a környező társadalomról? A kritikai pszichológia tulajdonképpen egy

mozgalom, amely a legkülönbözőbb indíttatásból és tudás-háttérből kiindulva alapjaiban

kérdőjelezi meg a „mainstream” pszichológia individuumra korlátozódó vagy az egyén

szükségszerű alkalmazkodását hirdető, „pozitív” irányait. De vajon lehet-e éles határokat

vonni „mainstream” és „kritikai” pszichológia között? Hogyan lesznek egyes pszichológiai

irányzatok és módszerek rendszer-legitimálóvá (pl. kognitív viselkedésterápiák), míg mások

kifejezetten rendszerkritikussá (pl. a pszichoanalízis egyes irányai)? Milyen elméleti

(filozófiai, antropológiai, szociológiai stb.) forrásokból táplálkozhat a kritikai pszichológia,

mi a viszonya az ideológiához és az ideológia-kritikához? Van-e olyan, hogy „marxista

pszichológia”, körvonalazható-e egy, a marxi antropológiából és/vagy közgazdaságtanból

kiinduló pszichológia? Hogyan építhető fel a pszichológia tudás (kritikai) szociológiája?

Hogyan látjuk a modern pszichológia történetét Michel Foucault és Nicolas Rose

munkássága alapján? Mitől lesz egy pszichológiai elmélet „kritikai”? Attól-e, hogy más

pszichológiai elméleteket kritizál, vagy attól, hogy hogy radikális megközelítésben vizsgálja

egyén és társadalom viszonyát? A kritikai pszichológia mint belső kritika hogyan viszonyul

a pszichológia kritikájához (külső kritika)? A kurzuson ezeket a kérdésekről lesz szó, szem

elől tartva, hogy a kritikai pszichológia „ernyőfogalom”, ahová a legkülönbözőbb irányzatok

és törekvések tartoznak. A cél az, hogy az érdeklődő hallgatók megismerkedjenek azokkal a

régebbi és újabb pszichológiai irányzatokkal, törekvésekkel, amelyek társadalomelméleti és

társadalomkritikai szempontból relevánsak, illetve ilyen irányban tovább gondolhatók.

Megvizsgáljuk azt is, hogy a kritikai gondolkodás mennyiben és hogyan alkalmazható a

pszichológiára mint tudományra: mi jellemző a „mainstream” pszichológiára, és ezt milyen

kihívások érték és érik különböző (filozófiai, szociológiai, antropológiai és gyakorlati)

oldalról. A kurzus az olvasmányok megbeszélésen alapul, emellett tervezem egy-egy olyan,

elméleti vagy gyakorlati szakember meghívását, akinek egy-egy témához releváns

mondanivalója lehet (pl. Vida Katalin, Máriási Dóra, Borgos Anna, Csabai Márta, Kovai

Melinda). A tematika, a sorrend, és az irodalom nem végleges! Fő témaköröket jelöltem meg,

ezek szűkíthetők, érdeklődés esetén bővíthetők is.

 

 

Év: 
2018
Szemeszter: 
Tavaszi
Típus: 
Műhely
Oktató: 
©2012 ARTSZ / SZAKKOLLEGIUM@ANGELUSZ.ELTE.HU / 1117 BUDAPEST, NÁNDORFEJÉRVÁRI ÚT 13. / ARTKELE DIZÁJN | HAJNALI2 DEV