Bevezető az okság problémájába hatásvizsgálati esettanulmányokkal

Elfogadott álláspont, hogy a társadalomkutatás adatgyűjtési módszerei általában nem alkalmasak oksági következtetések levonására. Ennek ellenére az empirikus társadalomtudományi kutatás elsődleges célja nyilván nem csupán a társadalmi valóság leírása, hanem annak megértése oksági viszonyok feltárása révén. A kurzus ezen alkalmain arra a kérdésre keresünk választ, hogy milyen (látens vagy explicit) fogalmi bázison működnek a mai társadalomkutatások az oksági következtetés szempontjából. Milyen „bizonyítékot” tartanak az egyes megközelítések szükségesnek/elegendőnek az oksági kapcsolatra történő következtetéshez? A tanórák megközelítésmódja elsősorban a kvantitatív szociológiai gyakorlat számára releváns statisztikai nézőpontra 
koncentrál, de megemlíti a filozófiai oldalt, az ott használt okság-fogalmakat is. Röviden kitérünk az okság megközelítésének a szociológia története során megfigyelhető változásaira és a mai tendenciákra (mechanizmus alapú okság-megközelítés az analitikus szociológiában, Big Data és a "kauzalitás helyett korreláció" paradigma) is. A bevezető során egységes tudományfilozófiai és tudománytörténeti kontextusba helyezzük a hallgatók eddigi módszertani ismereteit (Lazarsfeld-paradigma kutatási logikája, korreláció és parciális korreláció, [lineáris/logisztikus stb] regresszió mint a kontrollált kapcsolat kulcsa) és a kurzus további óráin megismerendő módszereket ( ágens alapú szimuláció, propensity score matching etc). A bevezető részt kiegészítjük az oksági összefüggések és hatásvizsgálatok elvégzéséhez felhasználható néhány elérhető hasznos adatbázis ismertetésével.
Év: 
2014
Szemeszter: 
Tavaszi
Típus: 
Műhely
©2012 ARTSZ / SZAKKOLLEGIUM@ANGELUSZ.ELTE.HU / 1117 BUDAPEST, NÁNDORFEJÉRVÁRI ÚT 13. / ARTKELE DIZÁJN | HAJNALI2 DEV